ENG: It was such an honor, when Dora accepted my invitation to the FAB WMN Tea party last October. That was the first time we met, and being quite busy as the organizer, I did not have much time to get to know her. What I noticed, though, that she was constantly surrounded by others, engaging in conversations throughout the whole party – she naturally attracted attention. Later on, in November, she invited me for lunch, which offered the opportunity to catch up on the “getting-to-know-each-other part, and also to have a delicious culinary experience.
Dora has a very curious nature, an honest heart about what is right or wrong and an out-of-the-box enthusiasm about life in general. She is a former Paralympic gold medalist swimmer, a journalist, a loving mother and wife, and a spirited food fan. Currently she lives in London with her family, discovering the city, and writing for a Hungarian online magazine.
HU: Nagy orom es megtiszteltetes volt, mikor tavaly oktoberben Dora elfogadta meghivasomat a FAB WMN tea partira. Az internetet bongeszve talaltam ra a WMN magazinra (azt kerestem, hogy rajtam kivul meg ki hogyan hasznalja a WMN nevet), s igy Dorira, majd az is kiderult, hogy Londonban el. A tea parti soran sajnos nem sok idom volt megismerni ot, de ezt aztan valamelyst “behoztam” egy novemberi kozos ebed soran.
Azt mar tudtam, hogy ket aranyermes Paralimpiai uszobajnok, hogy a WMN magazin egyik iroja, de ennel sokkal tobb is kiderult a talalkozasunk soran. Szamomra Dori egy nagyon kivancsi ember igaz es oszinte szivvel, aki kiall a joert es szembeszall az igazsagtalansaggal. Egy felettebb lelkes nonek ismertem meg, aki imadja a csaladjat, szereti a londoni eletet es egy igazi kulinaris rajongo. Az alabbi interjubol meg tobbet is megtudhattok rola:
- Mivel foglalkozol jelenleg az anyasagon kivul?
A WMN online magazin és az Éva havilap állandó szerzője vagyok. Mivel a kisfiam még csak 3 órát tölt bölcsiben, így a délelőttjeim maradnak arra, hogy vezessem a háztartást, sportoljak, megválaszoljam a leveleimet és egy kicsit tájékozódjak a világ dolgaiban, ami az újságírásban elég fontos. Szóval az anyaságon kívül megpróbálom utolérni magam, hogy a gyerekem jelenlétében tényleg csak anya tudjak lenni.
- Jellemezd magad 5 szoval…
Boldog, vicces, önző, optimista, lusta
- 5 evmulva…
Remélem egy kicsit megkönnyebbülhetek, hogy a világ elindult valami pozitív változás felé és nem az történik, amire tudat alatt mindenki számít, de csak nagyon kevesen tesznek ellene.
- Milyennek latod Londont es hol van a kedvenc londoni helyed?
London számunkra, a kis családom számára az a hely, ahol fel tudtunk lélegezni, ahol azt érezzük, hogy a helyünkre kerültünk. A mi szemünkön keresztül ez a város nyitott, sokszínű, elfogadó, élhető, vibráló, de megvannak a nyugodt zugai is. Azt gondolom, mindenki saját Londonja van és van, aki a szöges ellentétét éli meg az itteni hétköznapoknak, mint én. Nem vagyunk egyformák, nem egyformán reagálunk ugyanazokra az ingerekre, így nem állíthatom, hogy ez a város ilyen vagy olyan, csak azt, ahogy én érzem magam benne. Talán szerencse is kellett, hogy pont ebben az életszakaszban, ilyen körülmények között és a városnak ebbe részébe csöppentünk. Imádom Barnes-t, az otthonunkat, ahol igazi közösségre leltünk. Imádom a parkokat, a múzeumokat, a kulináris élvezeteket, amikkel tele van a város. Hatalmas, ezért folyamatosan új izgalmakat rejt, de közben mégis otthon tudja magát érezni az ember abban a kerületben, ahol él.
- Szerinted mitol jo nonek lenni?
Nagyon nehéz megfogalmazni a női lét alapját, szerintem nagyon kevés dolog van, amire kifejezetten azt lehetne mondani, hogy kizárólag a nők vagy férfiak privilégiuma. Mondhatom azt, hogy szeretek nő lenni, mert felvehetek tűsarkút, de épp London az a hely, ahol nem akadnak fenn azon, ha mondjuk erre egy férfi is ráébred, és magas sarkúban flangál az utcán. Az én női identitásom egyik nagy kiteljesedése volt a gyerekem szoptatása és az a fajta anyai őserő, amivel gondoskodni tudok róla. Talán tényleg a várandosság és a szoptatás időszaka volt az, ahol azt éreztem, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy nekem ez az élmény megadhat pusztán azért, mert nő vagyok.
- Ha barkit valaszthatnal, kivel toltenel el egy napot?
Magammal 😀 Anyaként a saját idő a legnagyobb kincs, ráadásul én egy rendkívül vidám, kommunikatív és barátságos szociopata vagyok, aki hatalmas szerelemben él a férjével és gyerekével, mégis állandó igénye van az egyedüllétre.
- Ha az eletedbol filmet forgatnanak melyik szineszno jatszana a te szerepedet?
Elég kevés végtaghiányos színésznőt láttam eddig filmvásznon, úgyhogy kívánom, hogy valamelyik félkezű színészi pályáról álmodozó sorstársamnak váljon valóra az álma azzal, hogy felkérik a karakterem eljátszására.
- Van-e olyan no, aki nagy hatassal volt rad az eletedsoran?
Rengetegen vannak. Nyilván az anyukám a legfontosabb nő az életemben és neki köszönhetek a legtöbbet, hogy olyan ember lettem, amilyen (boldog). Emellett a gyerekkori barátnőm, akivel 32 éve ismerjük egymást, figyeljük egymás életútját és a mai napig aktívan részt veszünk egymás hétköznapjaiban (főleg most hogy Amerikából Skóciába költöztek. Hurrá!). Aztán a gimis barátnőim, akikkel szintén nagyon szoros a kapcsolat, hiszen a legizgalmasabb személyiségfejlődés időszakában éltük nagyon szorosan a mindennapjainkat. A legeslegjobb barátnőm, aki a kisfiam keresztanyja, hisz ő szenvedte végig velem a felnőttkorom első éveit és azt az utat, amíg rátaláltam a férjemre. A kollégáim, írótársaim a WMN csapatban, akik folyamatos inspirációt jelentenek és akik olyan közösségi érzést adnak, ami 1700 km-t átível. Még sorolhatnám, mert tényleg nagyon sokan vannak és ezért nagyon hálás is vagyok, mert mindenki hozzátett egy picit ahhoz, ahol most tartok az életemben.
- Hogyan kezeled a stresszt?
Átalszom. J Alapvetően nem vagyok egy stresszes ember, inkább a „lesz,ahogy lesz” típus vagyok, de ha valami nagyon komoly helyzet van, akkor azért össze tudom szedni magam és összpontosítani, de igyekszem tudatosan kerülni a stresszes helyzeteket. –
- Ajanlj egy: …konyvet …filmet …dalt
Imádom a Csemegepultos naplóját Gerlóczy Mártontól. Az egyik legszórakoztatóbb könyv, amit valaha is olvastam.
film: Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014). Szerintem az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmje, mindig visszarepít kicsit Budapestre és emlékeztet arra az a szürreális, mégis értékes szociális-kulturális alapra, ami már örökre az enyém, valahol picit meghatározza a magyarságomat, és ami nélkül nem tudnék hatalmasakat röhögni ezen a filmen.
zene: zeneileg roppant képzetlen vagyok és nem is igazán része az életünknek, de kisgyerek kora óta ismerem Barabás Lőrincet, aki ma már egy csodás művész (Londonban is el lehet csípni egyszer-egyszer), úgyhogy az ő számait mindenkinek ajánlom. Ha konkrét szám is kell akkor legyen tőle a Famous, amivel berobbant a köztudatba.
https://www.youtube.com/watch?v=Rv0tItSrhog
If you liked this post please let me know – comment, share and come back for more!
@anamiblog
INSTAGRAM FACEBOOK PINTEREST
#FABWMN
ANAMI BLOG 